Mivel közeledik a nyár, biztos sokatok már gondolkozik, hogy hova is lenne érdemes elmenni nyaralni. Van aki megelégszik a magyar tengerrel, még mások a valódi tengerpartra vágynak.
Tavaly mi is elhatároztuk, habár Lara még csak pár hónapos volt, hogy mire nyár közepe lesz, betölti a fél évet biztosan elmegyünk valahova tenger mellé nyaralni. Régen voltunk úgy igazán nyaralni, úgyhogy úgy éreztük, hogy már jár a pihenés, kikapcsolódás. Csak néhány embernek említettük meg tervünket, persze mindenki teljesen kétségbeesett. Pici babával (meg eleve gyerekkel) nem lehet, nem szabad nyaralni! Hogy fogja bírni az utat?! Milyen rossz lesz neki távol az otthonától?! És egyébként is milyen felelőtlenség már szeretett köztársaságunk határaiból kimerészkedni! Mi csak kedvesen mosolyogtunk, és habár ezek a mondatok egész idő alatt a fejembe harsogtak, mégis eldöntöttük, és nagyon vágytunk rá, úgyhogy belevágtunk.
Természetesen órákat töltöttem, hogy használható anyagot találjak arról milyen is lesz egy gyerekkel a nyaralás, illetve, hogy a fél lakáson kívül miket kell még bepakolnom. Az internetről is sok esetben zúdult le, hogy ez milyen borzasztó dolog lesz, csak egy két megnyugtató gondolat volt – már a végén tényleg elvetemültnek anyának éreztem magam. Úgyhogy végül bezártam minden oldalt, a saját józan eszemre és szívemre hallgattam.
1.Az egyik legfontosabb gondolat az volt, hogy bármilyen hihetetlenül is hangzik, máshol is élnek babák, gyerekek nem csak a Magyar ugaron! Huh, ez a hihetetlen, sok időbe telt felfedezés mélységesen megnyugtatott. Tehát, ha máshol is élnek gyerekek, és túlélik, hogy nem Magyarországon születtek, akkor valószínűleg a mi gyerekünk is túl fogja élni, ha kilép ebből a földi paradicsomból.
2.A gyerek a szülei jelenléte miatt érzi jól magát, nem pedig azért mert megszokta, hogy a komód a szoba bal sarkában van. Szóval, ha mi mellette leszünk, akkor nagy baj nem lehet, hiszen neki úgyis ez számít a legjobban.
3.A következő, amit elhatároztunk, hogy biztosan autóval megyünk, hogy viszonylag “közel” legyünk, ha bármi van, akkor haza lehessen “szaladni” – írom ezt, egy 8 órás autóútra… Na de mindegy, hiszen autóval azért mégis csak az ember a maga ura lehet. Így Horvátországra esett a választás. Utána olvasgatva kiválasztottuk azokat a helyeket, amiknél homokos a part, lassan mélyülő a víz (nem mintha 6 hónaposan annyit szaladgálna a gyerek, de biztosra akartunk menni). És délebben van, tehát melegebb a tenger, nem kell majd jégbefagyva kihalászni a vízből.
4.Vannak még elvetemültebb szülők, akik simán bevállalják, hogy nem foglalnak előre szállást, hanem a helyszínen keresgélnek. Mi nem voltunk ilyen vagányak, úgyhogy előre foglaltunk szállást, közel a parthoz, de mégsem annyira közel, hogy nagy hangzavar legyen.
5.Több helyen ugyanazt az érdekes dolgot olvastam, miszerint 0- fél éves kor között a baba gyakorlatilag nem veszi észre, hogy nincs otthon. Fél és egyéves kor között észreveszi, gyerektől függ, hogy mennyire zavarja, de ez általában inkább az esti elalvásnál jelenthet gondot. Ahhoz, hogy megszokja az új környezetet körülbelül 3 nap szükséges. Egyéves kor fölött tudja, hogy nem otthon van, de igazából egyáltalán nem zavarja.
6.Ha biztosítva van neki, hogy mindig rendesen kap enni, és aludhat – akár menet közben hordozókendőben, vagy akár egy kényelmes babakocsiban- akkor szintén nem lehet nagy gond.
Ezután következett a szükséges (vagy éppen teljesen felesleges) dolgok összeírása. Ha csak abba gondolunk bele anyukaként, hogy ahhoz, hogy kimenjünk a játszótérre, vagy elmenjünk otthonról pár órára mennyi minden szükséges, akkor képzelhetitek mennyi mindennel megtöltöttük az autónkat egy külföldi utazás miatt. A férjem mindig kinevet, hogy 23 táskával, váltóruhával körülbelül úgy, hogy az összes éghajlat időjárására, a legszélsőségesebb kánikulára és fagyra felkészülve, annyi étellel, hogy egy kisebb általános iskolát elláthatnék vele indulok útnak. Ez most sem volt másként, viszont így hogy már túl vagyunk a nyaraláson a legfontosabbak veletek is megtudom osztani.
A ruhák közül érdemes a hűvösebb és nagyon meleg napokra is gondolni, zoknit, harisnyát és olyan kalapot is betenni, ami nem engedi, hogy a baba szemébe süssön a nap, illetve, hogy a nyaka megégjen. A tisztálkodószereket nem részletezném, mi azért egy csomag pelenkát beraktunk, és úszópelusból is jó sokat. Akármilyen meleg van, a vizes pelenkát mindenképpen vegyük le a babáról, ha kihoztuk a lubickolásból, mert könnyen megfázhat. Ne rajta szárítsuk a pelust, ha nincs benne tartalom, akkor úgyis visszaadhatjuk rá még egy pancsolás erejéig, addig a napon megszárad. Naptejet mindenképpen vigyetek magatokkal, és gyakran kenjétek a babát. Mi vittünk bébiételeket, és tápszert is a biztonság kedvéért, iiletve babavizet és vízforralót is. Lehet, ezeket a helyszínen is meg tudtuk volna venni, dehát tudjátok egy anya így nyugodt, ha bármilyen lehetőségre fel van készülve.
Ami nekünk forradalmian nagy segítség volt, az a decatlonban vásárolt uv szűrős sátor, amit a parton fel tudtunk állítani, és Lara ebben vígan el tudott aludni, hamizni, játszani. Ennek nagyon örültünk, ajánlom mindenkinek! Emellett egy kis felfújhatós hajó segítette a tengerben való fürdést, mert így nem kellett állandóan kézben tartani, és úgy vettük észre ő is biztosabbnak érezte, ha volt valami a popója alatt. Ezt amúgy egy éves kortól ajánlják a készítők, de szerintem ha a baba már tud ülni, akkor bele lehet tenni. Úgyis folyamatosan fogja az egyik szülő, amikor a vízben hullámlovaglunk és különben sem bocsátjuk a nyílt tengerre.
Érdemes hűtőtáskát is vinni - ha még befér a családi autóba – és azzal lemenni a partra.
Tipp: Amikor nagyon meleg volt, és a homok is forró volt én oda tettem be a bébiételt . Körülbelül 20 perc alatt tökéletesen felmelegítette, így nem kellett a szállásra visszavánszorogni, vízetforralni és abban megmelegíteni.
A gyógyszeres táska a leglényegesebb kérdés, mert habár az elején már megállapítottam, hogy más országokban is élnek gyerekek, így valószínűleg vannak nekik készült gyógyszerek is. Mégis, szerintem nincs annál elkeserítőbb, minthogy a kisbaba esetleg ég a láztól, és egy idegen országban, idegen nyelven kell ügyeletet keresni, és valahogy Activiti játékba illő módon elmutogatni mit is szeretnénk. Úgyhogy gyógyszeres ládát és mindenképp javasolok, nálunk ezek álltak benne a gyerkőc számára: lázmérő, kézfertőtlenítő, csomag zsebkendő, sebtapasz, orrszívó, Fenistil gél, Normaflore (ez nagyon jó hasmenésre), d vitamin, k vitamin (akkor még kellett), Nurophen, Panadol (kúp az nem jöhetett szóba, nehogy elolvadjon), orrcsepp, Betadin, Kalcium, Sudocream.
Ami nem a gyógyszeres táska tartalma volt, de szintén fontos, az a hivatalos iratok a babának. Ez azt jelenti, hogy útlevelet vagy személyit csináltatni kell neki is, mert különben a határnál nem engedik kivinni az országból. Emellett én az oltási könyvét, és még az anyakönyvi kivonatot is beraktam a biztonság kedvéért.
Ami nem a gyógyszeres táska tartalma volt, de szintén fontos, az a hivatalos iratok a babának. Ez azt jelenti, hogy útlevelet vagy személyit csináltatni kell neki is, mert különben a határnál nem engedik kivinni az országból. Emellett én az oltási könyvét, és még az anyakönyvi kivonatot is beraktam a biztonság kedvéért.
Nálunk a “3 napos előrejelzés” teljesen bejött. Ezt azt jelenti, hogy az első három nap nagyon kemény volt, gyakorlatilag csak a tengerben és a kezünkben nem sírt. Viszont ahogy a harmadik nap közepéhez értünk, mintha elvágták volna, onnantól kezdve nagyon jól érezte magát Lara – és mi is! Még szerencse, hogy két hétre mentünk!
Egy szó, mint száz nem igaz, hogy babával nem lehet nyaralni menni, és hogy ez egy borzalmas megpróbáltatás mindenki számára. Ha a szülő is nyugodtabb, akkor azt a gyerek is érzi. Nyilván nem tudja az ember azt csinálni, amit akar, és akkor amikor akarja, dehát erről is (!) szól a családos élet: mindenkinek az igényeit ki kell kicsit elégíteni. Ettől még jól érezhetjük magunkat, és valamennyire pihenhetünk is. Szerintem az már önmagában pihentető, ha kiszakadunk a mindennapi környezetből, és elmegyünk egy teljesen más helyre – mégha a fél szemünket állandóan nyitva is kell tartani.
